1. "Szégyenkő": Római kori kőoszlop, melyet felirata szerint a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.

(Szégyenkő)

2. Beleznay kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a barokk kúria, melyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette, de a település önkormányzata mindent elkövet azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület.

(Beleznay kastély)

6. Borzaspusztai templom romjai  

(Borzaspusztai templom romjai)

 Hírességek

1. Beleznay János (1673-1754): Nevéhez fűződik a település újjászületése, aki előbb Rákóczi, majd török és a porosz osztrák háborúban a Habsburgok seregében vitézkedett. Mária Terézia tábornoka volt. Bugyit és a környező pusztákat nagyanyja révén a középkori bugyi Gellérth családtól örökölte. Feleségével a szintén Nyitrából származó Grassalkovich Zsuzsannával együtt 1729-től kezdték betelepíteni református magyar jobbágyokkal e pusztát, s az újonnan létrejött falu közepén az 1750-es években pompás barokk kúriát építettek. Az úrbéreseinek református eklézsiát és iskolát alapító úr altábornagyként vonult nyugalomba.       
2. Ráday Pál (I.Pál: 1677-1733): Bugyi község területéről származó Ráday család kiválósága (bugyi-rádai határ birtokosa) II. Rákóczi Ferenc kancellárjaként írta be nevét a történelembe. Ő fogalmazta meg a Recrudescunt-ot a szabadságharc híres kiáltványát, részt vett az országgyűlés munkájában, majd az írásnak szentelte életét. Megalapította a család később nagy hírnek örvendő könyvtárát.        
3. Beleznay Miklós (1722-1787): Beleznay János fia, aki szintén tábornoki rangot viselt. Nevét az egyház és irodalomtörténeti művek is jegyzik. A királynő bizalmasaként 1773. szeptember 12-én a bugyi Beleznay kastélyban országos református konferenciát tartott egy főkonzisztórium létrehozása céljából, melynek világi elnöke ő, titkára pedig az általa patronált testőríró, Bessenyei György lett. Miklós és felesége Podmaniczky Anna Mária a kor nagy mecénásai közé tartozott. Támogatta a sárospataki konviktus építését, melynek hálaadó küldöttségében a diák Kazinczy Ferenc is részt vett. A többször átépített U-alakú barokk Beleznay-kúria falán mindkét általuk patronált íróra emléktábla utal.     
4. Etédi Sós Márton (Erdély, 1753 - Bugyi, 1801. március 18.): Bugyi településen volt nótárius (jegyző) Etédi Soós Márton, akit a kisebb jelentőségű, de saját korának közkedvelt költői között tart számon az irodalomtörténet.             Nagyobb terjedelmű népies elbeszélő költeményei: "Scytha  király, vagy-is Záton hertzegnek…. története"(1796) ; "Magyar gyász, vagyis II. Lajos magyar királynak a mohátsi mezőn történt veszedelme, melyet gyenge tehetsége szerént versekbe kívánt szedni egy nemzete romlását kesergő nemes magyar E.S.M." (1792)            
5. Czanik Pál  (1814-1886): 1843-tól 1886-ig a református iskola tanítója és első rektora volt.      
6. Forster Kálmán (1857-1910): A földművelés-, ipari-, és kereskedelmi tárca élén álló Bethlen András miniszteri titkáraként 1887-ben ő oldotta meg a javarészt magánkézen lévő alap-, közép- és felsőfokú agrároktatási intézmények egyesítését és állami felügyelet alá vételét. A Bugyihoz tartozó nemesrádai birtokot 1887-ben vásárolta meg, ahol hozzálátott egy bugyi mintagazdaság kialakításához. A kastélyt is építő Forster Kálmán ezerholdas majorsága a gazdaság modernizálásában megyei szinten is figyelemreméltó eredményeket produkált.
7. Fazekas Jenő (1906-1979): A finnugor nyelvész 1906. március 21-én született Bugyin egy földműves családban. Érettségi után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészhallgatóként tanult tovább. Finnországi ösztöndíjat kapott, majd a helsinki egyetemen végzett nyelvészeti tanulmányokat.1937-1941: a tartui egyetem magyar rektora, majd 1958-ig a helsinki egyetem magyar rektora volt. Ezt követően Uppsalába költözött ahol haláláig az egyetem Finnugor Intézetének megbízott előadója volt.